A kérdéseinkre általában választ várunk. Azonban vannak olyan válaszok amik szó nélkül érkeznek. Sosem voltam jó az ilyen válaszok megfejtésében. Úgy látszik a világképemmel vagy az önértékelésemmel lehet a baj, de az is lehet, hogy mindkettővel. Vonz a digitális technika ebben a kérdéskörben is, a fekete-fehér, igen-nem válaszokat szeretem és igyekszem úgy is feltenni a kérdést, hogy ilyen feleletet kaphassak. Azonban mindez csak vágy, sokan a homályos mondatokat kedvelik és sokszor még ígéret ellenére is hiába várom azt, hogy bátorító vagy elutasító szavakat kaphassak. Ha magam próbálom megfejteni a csend hangjait - rendre eltévesztem a mögötte álló igazi szándékot - bár az is lehet, hogy az egész csak fikció - mármint az, hogy valakinek titkolt szándékai lennének. Szoktam arra is gondolni, hogy rég új lapra ír, ezt az oldalt már régen ellapozta már - nem tehetek róla, de válasz hiányában az ember annyi mindent el tud képzelni. Azt hiszem, a legegyszerűbb az lenne, ha csak úgy, mindenféle vágy és elvárás nélkül tudnék élni bele a világba - csak sajnos en nekem nem igazán megy..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése