Elhatároztam, hogy nem fogok több gasztroblogot írni. Illetve blogot eddig sem írtam, de belekontárkodtam időnként ebbe a műfajba is, de megismerve bizonyos bloggereket, inkább elhatárolódom ettől az irányvonaltól, mintsem támogatni kívánnám. A gasztro író amúgy is furcsa állatfaj. Ellentmondást, kritikát nem tűr, csak úgy van jól ahogy ő csinálja, legjobb, ha imádod őt és isteníted, de bírálni sose merjed. Ezek után döntöttem úgy, hogy nem szeretném, ha összekevernének egy ilyen emberekkel így mostantól kezdve mindenki úgy és azt főz amit akar. A birka mostanság legtöbb esetben a nép jelzője és politikai szövegkönyezetben, a bárány pedig inkább vallási értelemben tűnik fel. Csak a jegyzőkönyv kedvéért említem meg, hogy karácsonyra bárányt készítettem. Nézvén ezeket a brit konyhaműsorokat, mindig a sárga irigység fog el, ha az ottani hentesüzleteket mutatják. Fess, kalapos úriemberek metélnek csodaszép és sok fajta húsokat, míg nálunk ugyanilyen helyen, sorozatgyilkosnak kinéző emberek teszik ugyanezt, csirke, marha és sertéshús előtt sasszézva. Furcsa, hogy miközben jelentős birkaexportőrök vagyunk, idehaza nem lehet ilyen húst kapni egy átlagos hentesnél, csak a csirke, pulyka és a disznó őshonos, még a marhának sincs igazából keletje. A legtöbb húsbolt még halat sem tart - igaz én nem szeretem, de más attól még ehetné, ha van uszonyos, akkor is csak legfeljebb jó iszapízű taviponty, semmi egyéb. Jó lenne ebben is fejlődni kicsinység..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése