A facebookos ismerőseim között olyanokat is üdvözölhetek, akikre eddig nem is nagyon számíthattam, de a megjelenésük mindenképpen örvendetes esemény. A pontot az i-re vagy a koronát az tudná feltenni az ügyre, ha régi jó és azóta eltávozott ismerőseim is visszatérnének. Bár erre igen kevés az esély, lévén azóta nem is állnak szóba velem, pedig rendszeresen próbálkozom. Lassan bele kell törődnöm, hogy nincsen már rám igényük, pedig nekem lenne rájuk. Az élet igazságtalan.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése