Minden rendes óév úgy telik el, hogy a résztvevők fogadkoznak valamit a jövőre nézve, ami aztán vagy teljesül vagy nem. Rutinos fogadkozók olyasmit találnak ki, ami jó eséllyel bejön, így nem lesz gondjuk az utólagos elszámolásnál a lelkiismeretükkel, hisz sokkal jobb egy pozitív mérleggel a bíráink elé állni, mint csupa megszegett fogadalommal eleve vesztett helyzetben az ítélőszék elé kerülni. Azt hiszem én is megfogadhatnám azt, hogy jövőre nem gyújtok rá - bár kissé álságosnak tűnhet egy olyan ígéret, aminek semmi tétje sincs, hiszen eddig sem dohányoztam. Viszont milyen könnyű lenne betartani! Azt hiszem én mégis valamelyest embert próbálóbbal állok elő, ami ott rejti magában a kudarc kockázatát is. Íme: Megpróbálok olyan szekerek után futni, amik meg is állnának nekem, azaz elfordítom a figyelmem azok felől, akikhez nagyon szeretnék tartozni, de ők szóra sem méltatnak, hogy olyan emberekre figyelhessek akik érdemesek lehetnek a bizodalmamra. Nem mondom, hogy egyszerű lesz..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése