A fagylalt, mint sok minden más, Kínából származik. Azt hiszem nincsen új a nap alatt, akkor is, mint mostanság újra, minden onnan jön. (Lassan már a gyerekeinket is onnan fogják hozni.) Európába az arabokon és a föníciaiakon keresztül került be ez a fajta élvezet, majd a franciákon keresztül vált igazán népszerűvé. Sokan rajonganak érte, köztük jómagam is. Apropóját az adja a megemlékezésemnek, hogy épp este gondoltam a gyermekkorom pénzére és annak értékére. Beszélgetésben felmerült, hogy az akkor méltán népszerű, és mindenki háztartásában előforduló Búvár zsebkönyveket kb 15 forintos áron lehetett kapni, és az utód meg is kérdezte azonnal, hogy mit lehetett ezért a pénzért vásárolni? Ma ennyi pénznek szinte csak apró jellege van, illetve az, hogy nem adják oda a kiválasztott dolgot az üzletben, ha ennyivel kevesebb rejtőzik
csak a pénztárcádban. Tizenöt forintért akkortájt épp 15 gombóc fagyit lehetett kapni! A kedvenc fagyizónkban igazából csak nyáron lehetett ezt a csemegét élvezni és sosem volt nagy választék. A legtöbb, a négyféle fagyi volt, de alapvetően kétfélét lehetett kapni, azt viszont azóta is elfelejthetetlen ízben. Azóta is nosztalgiával gondolok vissza arra a citromra és vaníliára. Vagy csak az elmúlt és soha vissza nem térő gyermekkor íze hiányzik annyira?
csak a pénztárcádban. Tizenöt forintért akkortájt épp 15 gombóc fagyit lehetett kapni! A kedvenc fagyizónkban igazából csak nyáron lehetett ezt a csemegét élvezni és sosem volt nagy választék. A legtöbb, a négyféle fagyi volt, de alapvetően kétfélét lehetett kapni, azt viszont azóta is elfelejthetetlen ízben. Azóta is nosztalgiával gondolok vissza arra a citromra és vaníliára. Vagy csak az elmúlt és soha vissza nem térő gyermekkor íze hiányzik annyira?
5 megjegyzés:
"Vagy csak az elmúlt és soha vissza nem térő gyermekkor íze hiányzik annyira?"
Valószínűleg az is, de objektíve is sokkal jobb minőségű volt a fagyi, sőt nemcsak az, hanem a teljes cukrászipar. Egy teljesen átlagos cukrászdában simán megkaptad azt a nívót, amit most csak elvétve a legjobb helyeken.
Ez is a fogyasztói társadalom árnyoldala..
Nem teljesen. A cukrászat kiemelekdően jó volt más (akár pusztán gasztronómiai) területekkel összehasonlítva. Aműgy viszont igen, a fogyasztói társadalom rombolta le.
A cukrászat szerintem most is jó, csak nincsen igény a jóminőségű sütire. Bár ha azt nézem, hogy a Daubnernél milyen sorok szoktak állni..
A Daubner kultuszhely lett, nem keresztmetszete az általános igényeknek. Egy olyan négyes fölét itélek meg neki, ami tulajdonképpen a felkapottságához mérten nagyon szép eredmény, elnézve a mai magyar valót. Régen kimagaslóan jó volt, aztán elkurvult, mostanában megint összekapta magát. Nem az ujjamból szopom, mert 8 évig a közelébe jártam suliba és most is ott lakom, ahol akkor, tehát évtizedek óta gyakori a mintavétel. :)
Egyébként tényleg nincs rá valódi igény, elképesztő, hogy mekkora szart le lehet nyomni a torkunkon.
Megjegyzés küldése