A karácsony a szeretet ünnepe. Ilyenkor megsokszorozódik a levélforgalmunk, üdvözlőlapokat kapunk olyanoktól is, akik egész évben el voltak tűnve, vagy esetleg mi kerültük őket. Ilyenkor úgy tűnik, hogy csak a békesség munkál közöttünk, a haragot, a féltékenységet, az álságot száműzzük magunk közül és csak a csillogás, a tiszta fehér hóként ragyogó lelkünk marad, ilyenkor hallani az angyalszárnyak suhogását is a csendben. Azután elmúlnak az ünnepek, a hó is elolvad és zsíros fekete televényt hagy maga után, az angyalszárnyak halk nesze helyett csak távoli varjúkárogás hallik csak. Minden úgy megy tovább mint régen, és újra csak kerüljük egymást. Ez nagyon nincs jól így..
2008. december 23., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése