Kedves meghívást kaptam egy újabb játékra és
ezt most megpróbálom meg is valósítani (Nem úgy, mint az előzőt,
amit a Blogtér szerencsétlenkedése miatti negatív hangulatom és
a költözés felrémlő gondolata söpört el.) Ez a játék a
túlvilági életről szól, illetve arról, kinek képzeltem magam
azelőtt hogy én én lettem volna. Előzetesen leszögezném, hogy
ebben a témában meglehetősen szkeptikus vagyok. Hogy stílszerű
legyek, mondhatnám azt is, hogy már az előző életemben sem
hittem a lélekvándorlásban. Egy pszichológussá fejlődött
(visszafejlődött?) iskolatársam szerint a hipnózisban
végrehajtott előző élet kutatások eredménye megkérdőjelezhető,
ugyanis nem lehet tudni, hogy ténylegesen egy előző élet
bizonyítékai kerülnek felszínre, vagy csak esetleg egy gyerekkori
vágy, vagy elképzelés bukik csak a felszínre. Ezzel együtt
megpróbálom a jelenlegi tulajdonságaimat előző életbeli
indíttatáshoz kötni, szóval:
- Nagyon szeretem Görögországot és a görög
embereket, Vonzódom hozzájuk valami okból - ezért tanultam sokáig
görögül, és most sem tettem le arról, hogy egyszer tényleg
megtanuljam ezt a nyelvet, sőt a nyugdíjaskorom is el tudnám
képzelni egy távoli görög szigeten. Ha ennek nincs előző
életbeli vonzata, akkor semminek. Tehát egészen biztos, hogy
voltam görög is.
- Nagyon nem szeretem a halat. Szinte mindent meg
tudok enni korlátozás nélkül, csak a halat nem. Ha megérzem
valamin a halízt, akkor odáig tartott az étkezés, legyen az
ténylegesen egy potyka teteme, vagy mondjuk egy nagyüzemi csirke.
Innen jöhet az, lehet, hogy egyszer hal is voltam.
- Biztos voltam valaha fa is. A fák meglehetősen
közel állnak hozzám, el tudnám képzelni magam ekképp,
szeretteim gyűrűjében évszázadokig állni valami kihalt, de
amúgy csodaszép helyen, csak az elemek és néhány felettébb
pimasz mókus társaságában, akik mogyorókat dugnak időnként a
fülembe.
- A macskákat is szeretem. Ebből kiindulva
lehettem házicirmos is, de akár Alf, az űrlény is. Végtére is,
ő is szerette a macskákat, a szó szoros értelmében ugyan, de
rajongott értük.
- Valami megmagyarázhatatlan okból a repüléshez
is vonzódom. Lehettem ezért talán büszke kőszáli sas is, aki a
levegő ura volt, de lehettem bátor nyúl is, aki a sassal a hátán
repült. Ez az igazi extrém sport a javából..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése