Utálom, ha egy nő miatt kések el valahonnan. A helyzetet súlyosbítja (bár inkább lehet, hogy megmagyarázza), hogy az illető nő éppen az oldalbordám. Fél hat, hat körülre ígértem az autóreszelőnek, hogy odamegyünk a kocsiért Nagymarosra. A nej vinne el, vele meg abban állapodtunk meg, hogy öt felé ideér, legkésőbb fél hat, mert egy félóra legalább az út. Fél hatkor felhívom, hogy hol tart, erre kiderül, hogy Pesten éppen virágot vásárol, és csöppet sem izgul. Engem meg épp szétvetni készül az ideg. A pofámról meg ég a bőr, mert megígértem valakinek valamit, amit a saját hibámon kívül ugyan, de nem tudom teljesíteni. Miért is kezdtem nőkkel, ez az én büntetésem. Boldog dolog a papi cölibátus...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése