Digitális világban élünk. A hétköznapjainkban egyre nagyobb teret kap ez a technika, amikor mindent kétállapotú logikába préselünk bele. Lassan enélkül nem élet az élet és az érzelmeinkbe is lassan de biztosan belefurakodik. A bináris ipar bináris termékei leszünk, eltűnnek az életünkből az érzelmek az árnyalatok, az átmenetek. Fordított 'fekete, fehér, igen, nem' játék ez, ahol nem az a cél, hogy minél változatosabban fejezzük ki magunkat úgy, hogy a diszkrét állapotok jelzését megpróbáljuk  kizárni és aki nem tudja az veszít, hanem  éppen ez a cél.  Ezzel, bár világosabbá válik sok minden, de  választási lehetőségeket veszítünk el örökre.  Aki nem jobboldali elveket vall, az kommunista, aki nem barát, az ellenség, akarok veled beszélni, vagy nem, a leves sótlan vagy sós, süt a nap, vagy nem. Bár nem tudom elképzelni az életemet gépek nélkül én sem, a választási lehetőségek elvesztése szerintem nagy baj. Nem is kicsit. Nagyon..