2006. december 11., hétfő

Átcímkézés

Manapság divat az átcímkézés. Azt is mondják, hogy élelmiszerhamisítás. Az én olvasatomban a hamisítás azért mást szokott jelenteni. Például, ha gombából csinálnak kolbászt és rendes kolbászként adják el, vagy a bor/must cukorfokát kristálycukorral javítják fel.  Az ominózus esetben lejárt szavatosságú termékeken 'ütötték' át a lejárati időt.  Mi is az a lejárati idő? -  Az egy olyan dátum az aktuális termék csomagolásán, ami azt jelzi, hogy  az illető dátum elmúlásával az adott terméket nem szabad  kereskedelmi forgalomba hozni.  Tehát  nem azt jelenti, hogy a cucc meg fog romlani a dátum után, lehet, hogy még sokáig jó marad, de  üzletben nem szabad árulni. A fogyasztói társadalomban nagyon fontos ez a dátum. Emiatt hatalmas készleteket, tulajdonképpen jó és élvezhető cikkeket vetünk a szemétre, mert 'mindenki' érdeke, hogy jó sok fogyjon az adott dologból. Senkit sem érdekel, hogy teljesen használható dolgokat dobunk ki, lényeg a piaci haszon. Igaz, aki átírta az adott címkén a dátumokat, ő is anyagi haszonszerzés céljából tette mindezt, tehát ezért őt is utáljuk. De azzal együtt nem gondolom, hogy alapvetően rossz terméket próbáltak volna jóként eladni, ugyanis a piac törvényei szerint a rossz dolgot csak egyszer lehet eladni. Egyszer viszont meg kellene vizsgálni azt, tiszta szívvel, hogy vajon tényleg jó-e nekünk az, hogy ennyi mindent szemétre vetünk ahelyett, hogy kevesebbel is beérnénk? (Ha valaki nem hinné ezt, meg kellene próbálnia érett camembert sajtot vennie - ez ugyanis lehetetlen. A sajt lejáratakor is nyers, legalább még 1-2 hét érlelés szükséges az igazán finom íz előállításához. Ezután kérdem én - miért nem tudom ezt így megvásárolni a boltban?)

Nincsenek megjegyzések: