Vannak emberek, akiket nem érek fel ép ésszel. Illetve ez az ép ész is csak a magam olvasatában ép, lehet, hogy amit elvárok vagy elvárnék beteg és aberrált, csak a magam szempontjából tűnik teljesnek és egésznek. Szóval, nem értem, hogy egyes emberek hogy tudnak másokat teljesen kizárni a létükből? Ha valakivel jó kapcsolatban voltam és az idő szele elsodort bennünket egymástól, nem tudom elfelejteni. Érdekelni fog, nem tudom
megtagadni őt, kiírni, kiradírozni, vagy csak lekapcsolni mint egy lámpát. Mások meg minden további nélkül megteszik ezt. Engem ez meglehetősen zavar.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése