A tegnapi nap nem volt az én napom. Mostanában egyre kevesebb napról mondhatom azt el, hogy az enyém lenne. A dolgok nem alakulnak úgy, ahogy szeretném, az elvárások nem úgy alakulnak, a remények elvesznek, a csalódás fája nagy keserű gyümölcsöket érlel. Mit tehetek, ha a kertemben csak ilyesmi nő csak? Kezdem azt hinni, hogy az optimizmus csak arra jó, hogy az ember állandóan csalódhasson..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése