Megvolt a várva várt buli. Az esemény már megülepedett bennem, összefoglalóként pár keresetlen szó, néhány röpke gondolat álljon itt róla. A szervezés mindig egy csalódás. Akit várna az ember nem jön el mondvacsinált vagy valós okok miatt, így a kezdeti lelkesedés hamar csalódottságba csap át - az igazi családias összetartás helyett, szűk, ámde meghitt hangulatú, maroknyi ember találkozása lesz belőle. Mindig ugyanazok a tagok, új emberek nem akarnak csatlakozni hozzánk. Talán sosem dől meg az örök igazság - hasonló a hasonlóval, csíkos a csíkossal, pöttyös a pöttyössel. Mindig megbánom, hogy megtartottam, a kezdeti lelkesedés másnap reggel mélypontra zuhan vissza, és ott is marad egészen a távozásig. Másnapra a távolban új remény csillan, talán jövőre másképp is lehet. Csak ez a vágy éltet..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése