Azt veszem észre magamon, hogy a filozofikus énem kezdi átvenni az uralmat az írásaim felett, egyre többet foglalkoztatnak ilyen jellegű témák. Ez a nap remélem kivétel lesz és megpróbálok most könnyed gondolatokat és a tegnapi nap dolgait egy csokorba foglalni, miután lényem gondolkodó részét sikerült végre sarokba szorítanom, és lecsapnom egy fapapuccsal. Most legalább csöndben van a nyavalyás. Szóval a tegnapi napom kellemes élményekkel telve múlt el, ezt még az anyámnál tett látogatás sem tudta elrontani. Szülővárosomba látogattam el, (anyám ugyanis ott lakik) és arra a helyre mindig szívesen megyek, kicsit még most is részének érzem magam. Találkoztam egy volt osztálytársammal, aki kellemes emlékeket ébresztett bennem, és ő az egyik aktív résztvevője is annak a törekvésnek, amit a gimnáziumi éveink dokumentálásának szentelek. Kicsit lanyha az érdeklődés ezek iránt, de pár lelkes ember hozzáállása mindig új energiákkal tölt fel. Először fordult elő velem az is, hogy betérve egy út menti cukrászdába, száz forintért akkora adag fagylaltot kaptam, hogy nem bírtam szinte megenni. Bár kebelbarátja vagyok mindenféle édességnek, ez a gombóc akkora volt, hogy komolyan gondolkodtam azon, hogy kihajítom a felesleget. Ez mindenképpen pozitív dolog volt, hisz a mai világban ritka az, hogy valamiből egyre többet kap az ember ugyanannyiért. Ma vásárolni fogok, és a pozitív gondolatok hatására hétvégén fánkot fogok sütni. Éljen a farsang!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése