Azt hiszem bajom van az idővel. Ezek a bajok lehet, hogy általánosak, - gondolom mindenki érzett már hasonlót - hogy sokszor rohan az idő, sokszor meg ólomlábakon baktat. Sebes és széles folyamként hömpölyög, mi úszunk benne, hol gyorsabban, hol lassabban. Apró kövekként egymásoz ütődünk, alakítjuk formáljuk egymást, apró darabokat pattintunk le egymásból, közben lassan egy élet hordaléka borít be vastagon. Sajnos ki nem mászhatunk ebből a folyamból, hogy a parton visszagyalogoljunk, egyes szakaszokat újra végigszenvedni, vagy csak vidáman végiglubickolni. Valaki igazán kitalálhatna valamit ez ügyben, hogy ez ne így legyen. Bár ha belegondolok, nekem nem is az idővel van a bajom, hanem a saját hibáimmal. Az időből eredően kénytelen vagyok együttélni velük, és mindegyiket csak egyszer követhetem el. Na nem azért, mert többször akarnám élvezni ezeket, mert sokból az egy is épp egyel több mint ami kellett volna, hanem jó lenne változtatni rajtuk. Tudom, hogy ezzel újakat követhetnék el, de ezeket a régieket már unom. Gondoltam arra, hogy szívesen el is cserélném bárkivel. Fel is adnék egy apróhirdetést kb. ezzel a szöveggel: - Régi hibáimat értékegyeztetéssel újakra cserélném, ajánlatokat a kiadóba várok! - Hátha így lesz valami, hátha valakinek az én hibáim kellenének, nekem meg az övé lenne a jó döntés. Ki tudja?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése