A belem fordul ki ilyen ordenáré cinizmus hatására, amit a Nemzetgazdasági miniszterünk szájából hangzott el. Meg akarnak védeni magunkat magunktól, azaz a pénzünket tőlünk, pedig a múltkorában egyszer már kiderült, hogy nem ijedünk meg a fenyegetésektől. Ezt akkor írásba is adtuk, de most megint felbugyogott bennük az aggodalom, illetve megcsapta őket a zsíros konc illata. Ilyenkor nem számít a jogállam, nem számít semmi, ha begyűjthetik az utolsó morzsákat. Most derült ki, hogy eddig is úgy tekintettek a pénzünkre, mint a malacperselyükre, ami feltörésének most jött el az ideje. Persze semmit nem tehetünk, hisz náluk van a törvényalkotás joga, sőt örülhetünk, hogy nem lövetnek (még) közénk, ha tiltakozni mernénk. A legszebb persze az lenne, ha most megvédenének, aztán, ha valami csoda folytán mégis eljutnánk a nyugdíjig, elővennék az általunk aláírt papírt, amiben lemondunk a nyugellátásról és azt lobogtatnák, hogy mit is akartok? Mert ugyanis a papírunkat azóta sem kaptuk vissza..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése