Lehet-e elvárások nélkül élni? Nos, azt hiszem meg kell próbálnom. Azt a tanácsot kaptam, hogy jóval puhább és szárazabb érzés lehetne az életem, ha nem próbálnék meg elvárásokat állítani az emberek felé, mert azokban bele van kódolva a bukás és a kudarc lehetősége, engem pedig az megvisel. Lelki kérdést csinálok abból, ha a dolgok nem úgy működnek, ahogy én azt szeretném. Eddig próbáltam az elvárásaimat csökkenteni, vagy legalábbis csak olyasmit feltételezni másról, amit én is megtennék, de ez korántsem elég. Nem szabad senkitől semmit elvárni és akkor minden, amit kapok, ajándék lesz, amit élvezni lehet. Próbálkozom ezek szerint az elvek szerint élni, de kezdetben elég nehéz. Folyton figyelmeztetnem kell magam arra, hogy ne tegyek meg valamit, illetve emlékeztetnem kell magam, hogy amit tenni szeretnék az tulajdonképpen egy elvárás - és azt most tilos. Kíváncsi leszek a végeredményre. Nem mondom, hogy egyszerű..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Ez már elég bonyolult ahhoz ,hogy ne bírjam befogni a szám és belevau, ami egy macskától komoly intellektuális teljesítmény.
Szóval a tipp, próbáld ki valakin: figyeld mit mond, csak rá figyeljél, értően, megértően, kedvesen. Legalább 3 percig. Ne te legyél az érdekes, hanem ő.Ne adj tanácsot,( mint én) csak értsd meg, csak fogadd el.3 perc nem olyan sok, egy próbát megér, nem?
El sem tudod képzelni mennyire értelmesen tudok nézni másra, és jobbára én hallgatok egy beszélgetésnél és a másik ember beszél, de itt nem erről van szó. :-)
Kedvelem a beszélő macskákat, egyszer én is szeretnék egyet. :-) A mostaniak szinte megszólalnak, de csak szinte..
Megjegyzés küldése