2012. február 7., kedd

Hülyének nézve

Azt hiszem hülyének vagyok nézve. Rossz érzés az, ha erre az ember magától jön rá, de mivel ez szinte lényem része is lehetne, lassan akár hozzá is szokhatnék. Azt hiszem minden abból ered, hogy jobbat gondolok az emberekről, mint amilyenek azok valójából. Ha az lenne a hozzáállásom, hogy mindenki gazember, akkor mennyi kellemes csalódás érne nap mint nap, amikor valakiről kiderülne, hogy mégsem az! Ha mégis bebizonyosodik, hogy a másik mégis az, akkor tetszeleghetnék a végtelen bölcsesség szerepével, hogy ugye én megmondtam! Egy baj van ezzel - nekem ez nem tetszik. Kár, pedig mennyivel egyszerűbb lenne az életem!

Nincsenek megjegyzések: