A hétvégén Pakson jártam. Túlzás lenne azt állítani, hogy Pakson sok látnivaló lenne. Mióta a normál nyomtávú vasúti múzeum felköltözött Pestre a Tatai útra, eggyel kevesebb ok van arra, hogy miért látogassunk el erre a szélfútta vidékre. Egyetlen korábbi emlékem ami Pakshoz köt egy téli temetés volt és csak arra emlékszem, hogy nagyon hideg volt. Most hétvégén egyből eszembe jutott, mert most sem volt melegem. A gyermek iskolájának szervezésében egy busznyi neveletlen kölökkel mentünk oda atomerőművet nézni. A helyzet az, hogy az ilyen jellegű osztálykirándulást máshol tenni nemigen lehet, ezen kívül még egy reaktorról tudok, de ott nem hinném, hogy gyerekcsoportokat fogadnának. Az interneten előre tájékozódtam, hogy vezérlő- és reaktortermet nézni csak 16 éves kortól lehet, de gondoltam ha a kölkök nem is, mi legalább megfelelünk ennek a kritériumnak. Csalódnom kellett. Noha fogadnak látogatókat szombaton, de akkor még a fű sem nő igazán. A látogatói központ nézhető csak meg, de azon kívül semmi más, de még vezetés sincs. Mintha ez nem tűnt volna fel a netes tájékozódásom alatt (Lehet, hogy felületes vagyok..), hogy hétvégén kvázi felesleges is odamenni, mert olyan mintha a neten néznéd. Utóbbinál ráadásul előny lehet az, hogy közelebb van a hűtő - persze, ha van otthon sör is. Nem baj, de elmondhatom, hogy ott is voltam. A látogatói központ legalább érdekes volt, de nem ugyanaz, mint élőben látni a reaktort, mégha a folyamatok a szemünk elől elzárva zajlanak is. Hétköznap kell menni, ennyi a titka..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése