Hiányzik az emberi beszéd. Felnőtt munkavállalóként az életem nagy részét a munkahelyemen töltöm és itt van a legtöbb kapcsolatom emberekkel - ebből adódna az az igényem, hogy itt, a munkán kívül szeretnék pár szót szólni az emberekhez, illetve szeretném azt is, hogy ők szóljanak hozzám. De úgy látszik, a skatulyázás réme itt is utolért. Van aki kiállhatatlannak tart, van aki úgy tett el az emlékezetébe, hogy olvasni élvezetes, de többre nem alkalmas, és vannak akik úgy vélekednek, hogy hülyéskedni jó velem. Szó se róla, szívesen partner vagyok az efféle tevékenységhez is, de időnként jó lenne komolynak is lenni. Úgy látszik azonban, hogy a dobozomból nincs menekvés. Aki egyszer hülyéskedett, az mindörökre úgy is marad..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése