Nem tehetek róla, de bizonyos helyek bizonyos érzelmeket váltanak ki bennem. Tegnap is egy ilyen hely mellett mentem el, és eszembe jutott a közelmúlt legnagyobb csalódása vagy kiábrándulása. Úgy néz ki mára talán sikerült túltennem rajta magam, és elfogadni a megváltoztathatatlant, de azért az eszembe jut néha, hogy vajon oka voltam az így alakult dolgoknak, vagy csupán az okozat? Nem mintha számítana, de olyan jó lenne megtudni azért ezt..
2009. május 29., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
Nem vagy elég okos hogy tudd az okát. Tudod aki OK-os, annak van sok OK-ja. te BUT-ás vagy, neked csak BUT-ból van sok :)
Köszönöm, hogy megvilágítottad sötét elmémet, mester! :-)
szívesen! tanulj padavan ;-)
Azt hiszem az ilyesmit 5 éves meditálással kell kezdeni Groth lávasivatagaiban. Most épp retúrjegyre gyűjtök..
aha, bizti...
Megjegyzés küldése