Egyre inkább azt veszem észre, hogy a vidék és a főváros közti éles határ elmosódni látszik. A város által képviselt igénytelenség és arctalanság egyre jobban beszivárog a vidék romlatlanságába tönkre téve és végérvényesen megszüntetve azt. Egyre több városi ember költözik ki a zöldbe, élvezvén az áldásokat, a természet közelségét, ugyanakkor mérgezve az ott lévők lelkét. Egyre több portát látni, ahol nincs rendben az utca, nincs felsöpörve, a szemét nincs összeszedve - miért is, hisz az utca már közterület, ott más takarít! - mondják ezt a városban. A városi ember képtelen a gyaloglásra ezért előjoga az, hogy közvetlenül a céljánál álljon meg, ha autóval megy. Sok helyen látni, hogy hiába az üres parkoló távolabb, az emberek a fű romjain állnak a kocsijukkal. Mi lenne egyszer, ha a jó terjedne el, kiszorítva végérvényesen a proli igénytelenséget? Tudom, erre nincs válasz, ez is csak egy a sok megválaszolatlan költői kérdés közül..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése