Megdöbbentett, de egy válaszlevél landolt percekkel ezelőtt a postaládámban. Az ORTT válaszolt a panaszomra. Bár nem értek egyet vele, álljon itt a levél (A hiteles tájékoztatás érdekében) a konzekvenciákat meg mindenki vonja le magának. Íme:
Az ORTT monitoring szolgálata által végzett ellenőrzések majd minden esetben kiterjednek a zene-szöveg arányának vizsgálatára, hogy a közszolgálati műsorok elkészítésében fekszik-e valamennyi munka. A Testület hozott már olyan határozatot, amelynek értelmében nem fogadta el, ha egy adott műsorszolgáltató kizárólag zene sugárzásával – még ha az minőséginek is ítélhető - akart eleget tenni közszolgálati kötelezettségeinek. Rendkívül fontos tehát, hogy az ilyen - akár zenei műsorok - értéket, információkat közvetítsenek, tehát valamilyen szerkesztői munka minimális szinten elvárható.
A Testület még 2007-ben, állampolgári bejelentések alapján a 1470/2007. (VI. 27.) határozatával rendelte el a Petőfi Rádió műsorszolgáltatásának hatósági ellenőrzését. A panaszosok fogalmazták meg azon aggályaikat, miszerint a rádió kizárta az 50 év felettieknek szóló műsorokat (azaz egész korosztályt zárt ki a rádiózásból). A Testület természetesen e panaszokat megfogalmazó hallgatóknak a véleményét sem hagyhatja figyelmen kívül.
A Petőfi Rádió műsorstruktúrája 2007. júniusától megváltozott, a Petőfi elsősorban könnyűzenei műsorokat sugárzó, a fiatalabb korosztályt megszólító rádióadó lett. A többi korosztálynak még rendelkezésére áll a Magyar Rádió további két csatornája, azonban a Testület határozott véleménye, hogy az MR ZRt. minden egyes műsorszolgáltatásában a közszolgálati műsorszámok reklámidő nélkül számított műsoridejének együttesen meg kell haladnia a teljes műsoridő 50%-át (ezt a Magyar Rádió Közszolgálati és Műsorszolgáltatási Szabályzatának XI. fejezet 5. pontja írja elő.)
Az Országos Rádió és Televízió Testület közigazgatási eljárás keretében vizsgálta a Magyar Rádió Zrt. MR2-Petőfi Rádió műsorszolgáltatását, és széles körben tanulmányozta a közszolgálati műsorszolgáltatás meghatározásában irányadó európai szabályozási környezetet. A Testület megállapította, hogy a műsorszolgáltató nem tesz eleget a médiatörvényben a közszolgálati műsorszolgáltatók számára előírt alapelvi követelményeknek, műsorszolgáltatása sérti a törvény 23. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést, mivel az abban megfogalmazott feltételrendszernek a Magyar Rádió valamennyi műsorszolgáltatása tekintetében érvényesülnie kell. Az MR2-Petőfi nem biztosítja a műsorszámok és a nézetek sokszínűségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, nem gondoskodik a műsorszámok változatosságával a hallgatók széles köre érdeklődésének színvonalas kielégítéséről. Az új műsorstruktúra tehát éppen sokszor hangsúlyozott sokszínűségnek, igényes szórakoztatásnak, a hazai kulturális termék ek népsz erűsítésének és a hallgatók széles rétegét kielégítő műsorszolgáltatásnak nem tesz eleget, azaz a Petőfi adó jelenlegi tevékenysége ellentétben áll a Kuratórium és a Testület által jóváhagyott Szabályzattal.
A Testület felhívta a műsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, és bízik abban, hogy e jelzésértékű hatósági szankció következtében igazi párbeszéd kezdődik el a törvénynek megfelelő működés és a közszolgálat tartalmának közmegegyezésen nyugvó meghatározása érdekében. A Testület – fontosnak tartva a közszolgálat felett ellenőrzést gyakorló intézmények együttműködését – a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumát is megkereste, hogy közösen értelmezzék a törvényben keretjellegűen meghatározott közszolgálati feladatokat.
Az ORTT monitoring szolgálata által végzett ellenőrzések majd minden esetben kiterjednek a zene-szöveg arányának vizsgálatára, hogy a közszolgálati műsorok elkészítésében fekszik-e valamennyi munka. A Testület hozott már olyan határozatot, amelynek értelmében nem fogadta el, ha egy adott műsorszolgáltató kizárólag zene sugárzásával – még ha az minőséginek is ítélhető - akart eleget tenni közszolgálati kötelezettségeinek. Rendkívül fontos tehát, hogy az ilyen - akár zenei műsorok - értéket, információkat közvetítsenek, tehát valamilyen szerkesztői munka minimális szinten elvárható.
A Testület álláspontja szerint a közszolgálati műsorszolgáltatói státuszból adódóan a Magyar Rádiónak valamennyi programjában közszolgálati műsort kell sugározni. Természetesen nem kell feltétlenül az összes, a médiatörvény által meghatározott speciális (pl. nemzeti és etnikai kisebbségeknek szóló műsorok, parlamenti közvetítés) közszolgálati tartalmat egyidejűleg minden csatornán teljeskörűen közzétenni, amely azonban nem jelenti azt, hogy zenei műsorszámok lejátszásával kereskedelmi profil szerint működjön a magyar közszolgálati rádió bármely csatornája. A Testület nem tehet különbséget a zenei műfajok közszolgálatiságát illetően, a Testület feladata az, hogy a közszolgálati műsor közvetítését kérje számon a műsorszolgáltatótól. A zeneszám(oka)t tartalmazó műsor pedig akkor tekinthető közszolgálatinak a Testület jogalkalmazói gyakorlata szerint, ha a zenéhez egyéb informatív elem, ismeretterjesztő jellegű közlés is kapcsolódik, ha a hallgatókat eligazítja abban, mi az amit hall, miért érdekes az adott zene stb. A vizsgálat megállapításai szerint a könnyűzene önmagában nem lehet közszolgálati tartalom. A Testület nem vitatja, hogy a könnyűzene a kultúra része, ám a Médiatörvény nem egyszerűen kulturális tartalom sugárzását írja elő, hanem műsorszámokból szerkesztett műsor közzétételét.
Tisztelettel: 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése