Talán a legundorítóbb csapadék, ami esni szokott, a béka- és tűzesőt leszámítva. Utóbbi kettő nem szokott esni és ez jól is van így, nem is kéne ezt bevezetni, ezért marad a leggusztustalanabb az ónos eső. A szép fehér lepel ma már a múlté, csak foltokban maradt meg a hó, de viszont cserébe mindenhol csúszik minden, mint szappanos hal egy vödör takonyban. Még ott is, ahol ez nem látszik. Ennek örömére utánanéztem, hogy miért ónos az ónos eső. Ezt Selmeczi Gabriella tudná legjobban elmagyarázni az ő sajátos érvrendszerével - csak. Nagyjából ennyi az érdemi része az érvelésnek, a többi találgatás és sejtés. A szó finnugor eredetű, szerencsésen túlélte a nyelvújítást és az akkori trollok és nyelvtannácik munkálkodását. Akkoriban mindenre ami nehéz volt és/vagy fémesen csillogott használták az ónos vagy ólmos szavakat. Kémiai értelemben is nagy zavar volt az elnevezések körül, mert volt fehér ón és fekete ón, fehér ólom és fekete ólom is és kettő kettő ugyanazt az elemet jelentette, noha latinul egyértelműen volt különbség a stannum és a pumbum között, bár utóbbi elég hülyén hangzik, valljuk be. Szóval a lényeg annyi, hogy most odakint ónos eső esik és ezért most odabent ülök. Ezek a tények. A többi csak hitvány szócséplés.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése