Ónos eső

Talán a legundorítóbb csapadék, ami esni szokott, a béka- és tűzesőt leszámítva. Utóbbi kettő nem szokott esni és ez jól is van így, nem is kéne ezt bevezetni, ezért marad a leggusztustalanabb az ónos eső. A szép fehér lepel ma már a múlté, csak foltokban maradt meg a hó, de viszont cserébe mindenhol csúszik minden, mint szappanos hal egy vödör takonyban. Még ott is, ahol ez nem látszik. Ennek örömére utánanéztem, hogy miért ónos az ónos eső. Ezt Selmeczi Gabriella tudná legjobban elmagyarázni az ő sajátos érvrendszerével - csak. Nagyjából ennyi az érdemi része az érvelésnek, a többi találgatás és sejtés. A szó finnugor eredetű, szerencsésen túlélte a nyelvújítást és az akkori trollok és nyelvtannácik munkálkodását. Akkoriban mindenre ami nehéz volt és/vagy fémesen csillogott használták az ónos vagy ólmos szavakat. Kémiai értelemben is nagy zavar volt az elnevezések körül, mert volt fehér ón és fekete ón, fehér ólom és fekete ólom is és kettő kettő ugyanazt az elemet jelentette, noha latinul egyértelműen volt különbség a stannum és a pumbum között, bár utóbbi elég hülyén hangzik, valljuk be. Szóval a lényeg annyi, hogy most odakint ónos eső esik és ezért most odabent ülök. Ezek a tények. A többi csak hitvány szócséplés.

Eső

Gondolom nem lep meg senkit a hír - újra esik. Mindenki tapasztalhatta, aki kitette a lábát a lakásából, hogy újra itt a monszun. Nekem is csak az tűnt fel itt a cellámban, (ahol napi 8 órás magánzárka büntetésem töltöm), hogy időnként erősödő, majd enyhülő zúgást hallok. Először a légkondira gyanakodtam, de már hetek óta ki van kapcsolva, így az egyedüli megoldásnak a bádogtetőre zuhogó víz lett az egyedüli gyanúsított. Nem javította a komfortomat az sem, hogy az ablakot körberakták az új hűtőkamra beépítésre váró falaival, így a szobámban lévő sötétség drámaivá fokozódott. Még szerencse, hogy egész nap be van húzva a függöny, mert odakint nincsen semmi látnivaló. Egyetlen előnye a szobának az, hogy nem esik benne az eső. Mert különben olyan hideg, mint egy jégverem. Ráadásul most még duplán sötét is. Az eső meg elmossa az álmainkat..

Tavaszi szél

Vizet áraszt! Erre mostanság megvan minden esélye, ugyanis minden nap bőséges csapadék hull, a szomjasnak egyáltalán nem nevezhető földre. Pár napja még rafiaszoknyában esőtáncot jártam volna, ma inkább azzal a gondolattal foglalkoznék, hol lehet a csapot elzárni? Ha ez a globális időjárásváltozás része és eztán már mindig így lesz, akkor azt hiszem a jövő diákját, ha megkérdezik, hogy mi jut eszébe a májusról mint hónapról,

nem a májusfát fogja válaszolni, hanem: - Akkor kell a rizst palántázni.

Tapintatlan természet

Értem én, hogy húsvét hétfő a locsolkodás ideje, de a természetnek nem kellene ennyire véresen komolyan értelmeznie mindent, főleg a locsolást kiterjesztenie a vidékre. Tessék tudomásul venni, hogy ez egy emberi ünnep! Nem kell minden és mindenkit állandóan utánozni! Utánozás majomszokás. Tessék az esőt munkanapokon hullatni, akkor nyolctól négyig szabad a pálya. Vagy az nem elég?

Eső

Végre, a sok meteorológusi ijesztgetés után ma reggel az eső dörömbölésére ébredtem a bádogon. Úgy tűnt, hogy nagyon be akar jönni, olyan erővel verte a tetőt, de amaz jelleme és vízzáró képessége egyaránt szilárdnak bizonyult, így a csapadék kint csorgott le. Jobb ez így azt hiszem mindenkinek. Nagyon kellett már az eső! Na persze nem a jókedvemnek, mely attól, hogy drámai volt a sötétség az ébredésem után, egyből egy pudvás retek szintjére zuhant le. A rossz gondolatokat hamar száműzte a kertben lévő növények jókedvű üvöltözése - legalábbis jó arra gondolni, hogy valószínű ezt tenném én a helyükben, ha zöldség lennék és végre leesne az annyira várt első tavaszi eső. A kedvem és az ég borongós, a növények örülnek. Azt hiszem az állás döntetlen. Lehetne rosszabb is..

Agymosás

A napok óta egyfolytában hulló csapadék azt hiszem elmosta a gondolataimat. Lassan már halak fognak a levegőben úszni, ha ez így folytatódik tovább..

Monszun

Trópusi vidék lettünk. Bár már most éppen ragyogóan süt a nap, és nyoma sincs akár egyetlen kis gomolynak sem, de erős trópusi viharok várhatóak a nap folyamán, bármikor. Annál is inkább, mivel a szabadságom első napját azzal szeretném kezdeni, hogy az esők miatt eddig tolódott fűnyírást megejtsem. Tegnap, amikor épp csak gondolni merészeltem a gyep ilyen irányú ápolására, heves égzengéssel hatalmas zuhé zúdult a nyakamba - gondolom azért, hogy meg ne próbáljam. Most még várok egy picit, aztán megpedzem a témát, hogy mit szól hozzá a természet, és meglátjuk..

Eső

Már több napja esik folyamatosan. Az égből hulló áldás bár aranyat ér, alaposan elrontotta a hétvégénket. A természetnek nincs érzéke a pihenőnapokhoz, sőt mintha időnként kifejezetten gonoszkodó is lenne. Öröm az ürömben, hogy bár én nem, de a jelenlegi helyzetet legalább a növények élvezik.

Eső

Ma reggel az eső kopogására ébredtem. Ez olyan dolog volt, aminek reggel rögtön örülni lehetett. Hosszú idő óta az első alkalom volt, hogy a reggelt nem kellett az öntözéssel kezdenem, mert ezt megtette helyettem más. Viszont azóta igencsak elkalandozott az illető figyelme, mert a nap megint elő- előkandikál a felhők résén keresztül, és a reggel hullott eső is rég ott van már, ahonnan hajnalban indult..

Egy csepp sem

Egy csepp sem esett a tegnapra beígért nagy mennyiségű csapadékból. A föld kiégett és száraz, noha nagyon hiányzott az égből hulló víz, a föld mégis szomjasan maradt. Délután már szorgalmasan néztem az eget, hátha meglátom a cumulusok szép túlfejlődését, de ezek a nyomorultak nemhogy túlfejlődni nem akartak fenyegetően gyönyörű cumulonimbusokká, hanem még létezni is elfelejtettek. Még az apró lenticularisok sem jelentkeztek, az ég tisztára volt vasalva mint egy abrosz a vasárnapi ünnepi asztalon. Bár a jég, csak a poharamból hiányzott, az eső nagyon kellett volna. Most locsolhatok napestig..

Rossz idő

A rádióban azt hallani - ma rossz idő lesz, esni fog az eső. Elgondolkodtató, hogy a városi ember az egy hónapos aszály után is képes azt mondani, hogy az a rossz idő, amikor esik valami csapadék. A városlakó a vizet el tudja képzelni a szupermarket polcain, műanyagpáncélban, szabott áron, esetleg a csapból folyó anyagként, medencében, vagy a nagy fehér porcelánisten könnyeiként, ami a piszkát eltakarítja, de határozottan tiltakozik az ellen, ha ugyanez a víz a fejére hullik. Pedig a földnek nagy szüksége lenne a csapadékra és sehol semmi, még a remény sincs egy kiadós esőre, hogy fellélegezhessen egy kicsit a természet. Ha a rádióban azt halljuk, hogy szépen süt a nap, ez félig igaz csak, hiszen egy újabb rossz nap ez, amikor nem esik az életet hozó eső..

Lottóznom kellene

Itt van az eső, amit annyira vártam. Változó intenzitással esik, hol jobban, hol kevésbé. Jobban, ha épp fedetlen fővel rohangálok az udvaron, kevésbé, ha éppen a szobám ablakán bambulok kifelé, és épp azon gondolkozom, hogy ki kéne menni valamit csinálni. Az időjárás azt hiszem ilyen, hektikus és némi rosszindulattal terhelt. Azt szoktam mondani, ha ennyire bejön az, amire vágytam, hogy miért nem inkább lottószámokat találok ki ahelyett, hogy teljesülő jóslatokat gyártanék. Gazdasági értelemben mindenképpen sikeresebb tevékenység lenne - noha én is tudom, hogy szoktam lottószámokat kitalálni, de azok ritkán jönnek be, és igen kis hatékonysággal. Sajnos, jelenleg ez az egyetlen értelmes, és nem büntethető mód a felemelkedésre és a kereteimből kitörésre. Kár, hogy az esővágyat nem lehet legalább annyira nyereségessé

tenni, mint a számmisztikát..