Minden csoda három napig tart. A csodák korának vége, mert semmi nem tart örökké, főleg úgy, hogy az örökké az előző mondatból következően arra a bizonyos triádra korlátozódik le. Persze minden viszonylagos, hiszen a tiszavirág kiegyezne ezzel, de emberi mértékkel véve még szabadságnak is elég karcsú. Mostantól minden az, aminek látszik. A pusztító forgószél egy természeti csapás, nem pedig a varázslat kezdete. Bizonyos mesehősök ott maradnak ahol voltak, a Bádogember nem kap szívet és valami hulladék újrahasznosítóban végzi, az Oroszlán gyáva marad és egy állatkertben múlik ki szív elhájasodásban, Madárijesztőt pedig értékesítik egy állami földárverésen, majd azzal a lendülettel leműtrágyázzák és be is szántják. Dorothy pedig élete végéig járhat pszichoanalitikushoz, a kutyáját elkobozza az ebfelügyelet és később gyógyszerkísérletek alanya lesz. Oz eltűnt, nincs híre a világban, senki sem tudja merre lehet. Véletlenek nincsenek, a világ ok okozati összefüggésekre épül. A mai ebédem például Oz vadasan, krumpligombóccal. Nem lehet véletlen..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése