Azaz a nyelvi igénytelenség csimborasszója az, amikor már ötbetűs szavakat kezdünk el rövidíteni. Na jó, ha már rövidítési kényszer dúl a lelkünkben, megértem ha hosszú szavakat akarunk - illetve éppen, hogy nem akarunk állandóan teljes terjedelmében leírni. Különben is a vok az egy konyhai edényféle. Amúgy meg épp mostanság hallottam egy remek magyarázatot attól, hogy mi a különbség a vok és a vagyok között. Az agy. Ez annyira jelzésértékű, hogy további magyarázatot nem is fűznék hozzá.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése