Eddig jobbára díszként funkcionált, miközben roppant büszke voltam magamra, hogy elsők között juthattam hozzá egy ilyen kultikus eszközhöz, amit aztán nem arra használtam, amire szerettem volna, hisz az eredetileg tervezett célra tulajdonképpen használhatatlan. Persze nyilván nem, de ha az ember grafikát szeretne, akkor sebességet is társítana hozzá. Régebben ráértünk várni a dolgok betöltődésére, de felgyorsult világban élünk. Az utóbbi idők Arduino-s játszódásaim során jöttem arra rá, hogy egy másik használható vagy használhatóbb eszköz is rejtőzik a fiókban az Arduino kitten kívül, így újra elővettem a málnát. Mint utóbb kiderült, kell hozzá egy szintillesztő áramkör, de mivel az megjött, nekiláthattam a beszerelésnek és az első próbának. Feltett szándékom volt a python nyelv párhuzamos elsajátítása, de hamar rájöttem arra, hogy minél több ismeretlen van egy egyenletben, annál nehezebb azt megoldani. Azaz, ha azt szeretném kipróbálni, hogy valami egy új környezetben működik-e, akkor ne olyasmivel tegyem, amihez lövésem sincs. Így maradt a C és az i2c buszos eszköz. Szerencsére ezt az utat előttem már kitaposták, így találtam is hozzá eszköz, amivel végre elindult a dolog, (persze a kötelező hibakeresős körök után - miután kiderült, hogy minden megfelelően működik, ha a drótokat egymáshoz kötöm, nem pedig egymás mellé!) Most hirtelen lett az Arduino mellé Málnapc is, így ugyanazt kétféle eszközön is próbálhatom, sőt ezeket össze is tudom majd kötni egymással és a végén még pythonul is meg fogok tanulni!
Más azt mondaná erre, hogy 'a kupi', én inkább integrált fejlesztőkörnyezetnek mondanám, ahol négyféle architektúra van összeintegrálva. A PC, az Arduino, a Raspberry Pi és a valóságos kupi. De ahogy a mondás tartja, a zseni a káoszban is kiismeri magát, rendre csak a hülyéknek van szükségük.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése