Vasárnap az évente egyszer megrendezésre kerülő Püspöki palota látogatáson vettünk részt, Vácott. Meglepő, hogy vannak olyan helyek a szülővárosomban, amit lassan fél évszázad után sem láttam még egyszer sem, így ideje volt, hogy sort keríthessek rá. Ilyen volt a Püspöki palota is. Alapvetően nehéz ide bejutni, hisz rendeltetésszerűen használják, azaz a váci püspök lakja, aki most el volt tűnve, így nem találkozhattunk vele. Persze, ha az én lakásom néznék meg tömegek évente egyszer, akkor én is azt hiszem, hogy eltűnnék valahova. Mondjuk Pókaszepetkre vagy Pornóapátiba, esetleg Taktaharkányba. Voltak alapvető szervezésbeli problémák a dolog körül - például az, hogy nagyon sokan voltunk. Elvileg regisztrálni kellett volna, gyakorlatilag ezt nem ellenőrizte senki, tehát nem kellett regisztrálni. A terek nem borzasztó sok ember mozgatására lettek tervezve, mi meg borzasztó sokan voltunk, így az idegenvezetés csak puszta ábránd volt. Megnézhettük még a pincét is, ami elég elborzasztó állapotban van, ahogy az egykoron szép kert is halvány mása önmagának. Ahogy elmondták, annak idején négy jelentősebb püspök építette fel Vácot olyannak, amilyenre a jelenlegi formájában büszkék lehetünk. A mostani meg a saját lakását nem tudja renováltatni, pedig a pincével együtt óriási idegenforgalmi és kulturális potenciál rejlik benne. Ez nem tudom kinek a hibája, de valahol eléggé szomorú..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése