Az erdőben mindenki tartozik valahová. A foltosok a foltosokhoz, a csíkosak a csíkosakat kedvelik, az egyszínű alapon harántfoltos keresztbecsíkosok is a saját fajtájukat. Sajnos, hiába lát meg valaki egy szép csíkos példányt, ha amúgy ő pöttyös - minden hiába. A kötöttségek - de ha úgy tetszik a kasztok - nem engedik. Ez eddig rendben is lenne, illetve nincs rendben, de harcolni ellene lehetetlen. Hogy klasszikust idézzek, mint kürtcsigának egy szupernova ellen. Biztosan jól van ez így?
2010. szeptember 8., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Az erdőben, azt hiszem:igen. Bár már ott is hallani érdekes kereszteződésekről.
Nálunk, az emberi világban lehet nem ártana keveredni. Kevesebb lenne a gyűlölködés.
Szerintem sem kell harcolni ellene, az hatástalan. Inkább másként kell tenni. Gandhinak van egy híres mondása: "Légy Te a változás, amit látni szeretnél a világban."
Tolle meg azt mondja, hogy a változás csak belülről történhet meg.
Tehát ne a világtól várjuk azt, hogy jobb lesz valami, hanem mi magunk tegyünk érte, és itt most nem arra gondolok, hogy világméretű dolgokat kellene tenni, elég, ha a saját életünkben környezetünkben, munkánkban, stb tesszük meg azt, amit a világtól várunk. Nem mondom, hogy könnyű, de nem lehetetlen.
Megjegyzés küldése