Az erdőben mindenki tartozik valahová. A foltosok a foltosokhoz, a csíkosak a csíkosakat kedvelik, az egyszínű alapon harántfoltos keresztbecsíkosok is a saját fajtájukat. Sajnos, hiába lát meg valaki egy szép csíkos példányt, ha amúgy ő pöttyös - minden hiába. A kötöttségek - de ha úgy tetszik a kasztok - nem engedik. Ez eddig rendben is lenne, illetve nincs rendben, de harcolni ellene lehetetlen. Hogy klasszikust idézzek, mint kürtcsigának egy szupernova ellen. Biztosan jól van ez így?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Az erdőben, azt hiszem:igen. Bár már ott is hallani érdekes kereszteződésekről.
Nálunk, az emberi világban lehet nem ártana keveredni. Kevesebb lenne a gyűlölködés.
Szerintem sem kell harcolni ellene, az hatástalan. Inkább másként kell tenni. Gandhinak van egy híres mondása: "Légy Te a változás, amit látni szeretnél a világban."
Tolle meg azt mondja, hogy a változás csak belülről történhet meg.
Tehát ne a világtól várjuk azt, hogy jobb lesz valami, hanem mi magunk tegyünk érte, és itt most nem arra gondolok, hogy világméretű dolgokat kellene tenni, elég, ha a saját életünkben környezetünkben, munkánkban, stb tesszük meg azt, amit a világtól várunk. Nem mondom, hogy könnyű, de nem lehetetlen.
Megjegyzés küldése