Kapcsolódva az előző postomban leírtakhoz, meglepő, hogy egy közlekedési helyzetet, amit jobbára az emberek határtalan önzése alakít olyanra amilyen, hogy meg tud változtatni egy ilyen, viszonylag egyszerű műtárgy mint egy körforgalom. Önzéssel az élet több területén találkozhatunk, én leginkább a barátaimmal és ismerőseimmel érzem fájónak a dolgot - illetve azokkal az emberekkel akiket szeretnék az előbb említett körökben tudni, de ők más véleményen vannak. Jó lenne, ha az önzés átváltoztatható lehetne valami mássá, egy lelki körforgalommal, valamivel ami arra hat, hogy az emberek el tudják fogadni a másikat olyannak amilyen és nem csak mindig azt várják el másoktól, hogy ő fogadja el őket. A kölcsönösség az, ami nagyon hiányzik és ahogy a közlekedésben kell hozzá egy ilyen műtárgy, úgy a lelkiekben is szükségeltetne valami hozzá. Hogy mi, azon még gondolkodnom kell, mert ezt sokkal nehezebb megépíteni..
2010. szeptember 29., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése