Egyik kedvencem Nagy Lajos Képtelen természetrajza. Ebből tudhattam meg végre az igazságot a sasról, hogy miért hívják ragadozónak. Az általános vélekedéssel szemben ugyanis a sas azért ragadozó, mert ha bekenik csirizzel és falhoz csapják, akkor odaragad. Ebben a könyvben szerepel a híres búvár hencser nevű madár, aki bámulatosan tanulékony volt. Tizenhat éven keresztül minden nap lecsúszott egy csúszdán, beleesett egy gödörbe és eltörte a lábát. A tizenhetedik évben egyszer csak kerülni kezdte a gödröt, noha addigra azt a tudósok betemették - ezzel is tanúságát adta a hatalmas eszének. Ez ma jutott eszembe, amikor megint ráhajtottam a 2/A útra és az eszembe villant, hogy a lehajtó, ahol le szeretnék kanyarodni, még mindig le van zárva. Igaz, hogy már egy hete nem lehet lehajtani és mindig eszembe jut, de csak ott, ahol már nem tudok visszafordulni. Az úton, ahol még lenne választási lehetőségem, soha. Gondolom egyszer ott is az eszembe fog jutni és akkor másfelé is fogok kanyarodni. Ez a dátum valószínű egybe fog esni a lehajtó megnyitásának a dátumával, ahogy magamat ismerem. Ahogy a honi útépítést, lehet, hogy ők is megvárják a tizenhat évet az átadással..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése