Jól áll a kezében - a lapát! Ezt a sommás kijelentést tettem, mikor jóleső elégedettséggel nyugtáztam, hogy a feminiznusnak hála az oldalborda egy fél talicskára való földet lapátolt el. Éppen a szerszámoskamra alapját ástuk, és az ő resszortja a kidobandó gyeptéglák földtelenítése volt. Az összegyűlt földet én lapátoltam a talicskába úgy általában, de előfordult az, amikor neki kellett megfogni a lapát nyelét. Morgott is miatta később, mint a bolhás kutya, hogy 'illett' volna kivenni a kezéből a lapátot, mert ez un. 'férfimunka'. Ezzel kapcsolatban antifeminista gondolatok támadtak bennem azonnal. Érdekes dolog az, hogy a nők, megelégelve a háttérbeli irányítószerepüket, ki akarnak lépni a fényre, hogy megmutassák, ők is ugyanolyanok mint mi, férfiak. Ezért elkezdenek mindenféle férfias munkát végezni, hogy bizonyíthassák, ők is bírják. Ugyanakkor mivel bizonyos férfimunkák általában nehezek is, egy idő múlva varázslatos hirtelenséggel csillapodik a bizonyítási kényszer, és rögtön nővé válnak, akikkel udvariaskodni illik. Én eddig úgy gondoltam, hogy aki férfi akar lenni, annak el kellene viselni a férfisággal járó kellemetlen dolgokat is. Az mégsem járja, hogy bulizni mindenki szeretne, de mosogatni meg senki nem akar. Tessék eldönteni, ma milyen szerepet játszunk, és aszerint is viselkedni!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése