Uncsitesó

Tegnap meglátogatott egy 'közeltávoli 'rokonom. Családi értelemben mindenképpen közeli, mert első unokatestvérem, földrajzi értelemben viszont nagyon távoli, mert jelenleg a földgolyó másik felén él a családjával. Tehát, ő az uncsitesó, de egyáltalán nem volt uncsi. Örültem neki és szerintem ő is jól érezte magát nálunk. Ez nem volt azért mindig így. Régebben is, amíg idehaza éltek, találkoztunk, sőt, volt, hogy együtt nyaraltunk, de bennem ezek az emlékek nem élnek egyértelműen pozitív élményként. A családunkban én voltam az elsőszülött, és éppen ezért a 'főnök' is, és gondolom megviselt a feljebbvaló érkezése. Szegény öcsémnek mindegy volt, mert a főnökének a főnöke érkezett meg, így az ő státusza nem változott. Szóval, egy kellemes este telt el és jó, hogy vannak az embernek rokonai, akik szóba állnak vele, akik kíváncsiak ránk és akikre mi is kíváncsiak lehetünk...