Mióta aktívan gyereket próbálok nevelni, azóta gondolkodom azon, hogy mi határozza meg azt, hogy egy gyerek alapvetően jó lesz-e vagy rossz. Persze nyilvánvalóan a belevitt energia is számít, de egyre inkább az az érzésem, hogy genetikailag is kódolva van valahol a dolog. Létezhet talán egy 'rossz gyerek' gén, aminek a hatását próbálják a lelkiismeretes szülők neveléssel ellensúlyozni. Személyes meggyőződésem szerint recesszíven kell, hogy öröklődjön, mert különben a világ tele lenne rossz kölkökkel. Az enyém nem alapvetően rossz, és nagyon tetszik a gyereknevelésnek az a része, amikor próbálgatom az utódomat helyes irányba terelgetni, de időnként nagyon fárasztó is tud lenni. (Amikor például arról próbálom leszoktatni, hogy ne csámcsogjon evés közben. Nyolc éves létére úgy eszik mint egy kis disznó.) Vajon én is ilyen gyerek voltam? Utólag visszaemlékezve biztosan kevésbé lehettem fárasztó, bár erről a szüleim biztos másképp tudnának nyilatkozni. Az én emlékeimre mindenesetre ráereszkedett a fejejtés rózsaszín köde..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése