Szerda

Szokásos heti morgásom következik. A 'demokraták' akik annyira szívükön viselik a sorsomat, ma újra tiltakoztak azzal, hogy elfoglalták a 2/A főút egy sávját, hosszú tétlenségre kárhoztatva a munkába járókat. Azért kíváncsi lennék arra, hogy mikor esik le a tantusz nekik, hogy a tiltakozásnak ez a fajtája nem érheti el azt a célt, amit gondoltak, maximum csak azt, hogy megutáltatják magukat a néppel. Igazából a kormányt nem érdekli az. hogy az ország egyik fele szívatja a másikat, a Kossuth tér már üres, nekik nem gond a munkába járás, más meg oldja meg ahogy tudja. Gyarló ember létemre engem sem szokott érdekelni, ha Taktaharkányban, Pókaszepetken vagy esetleg Bázakerettyén tiltakozásként félpályás lezárást tartanak. Esetleg most, hogy a magam bőrén tapasztalom, átfut rajtam a szánalom érzése a dugóban veszteglő embertársaimért, illetve mélységes megvetéssel gondolok azokra a sötét és korlátolt erőkre, akik a demokratikus jogaikat a másik ember szívatására használják. De a kormányt már nem kapcsolom ezzel össze, és ezzel más is így lehet. Reménykedem, hogy egyszer véget ér a sötétség kora és ezek az emberek is megvilágosodnak. Esetleg ágynak dönti őket a nátha, a logikájukat követve végül is a cél szempontjából az eszköz nem számít. Mindenesetre a demokrácia egyik alappillére a szólás szabadsága ezért pár egyezményes nemzetközi jellel a tudtukra adtam, hogy mit gondolok róluk. De nem vagyok büszke ettől magamra, és ők ezt viszont biztosan nem értették meg. :-(