Közlöködés

Kezd elegem lenni a közlekedésnek nevezett káosztevékenységből. Az embereket láthatóan bátorítja az, hogy önnön fémdobozaik végre kitinpáncélként fedik a puha testüket. Ehhez mérten nyomulnak, és borzolják normálisan viselkedő embertársaik idegeit. Ma be kellett vinnem az utódot iskolába, és az úton megint elment a kedvem az egész budapesti közlekedéstől. Igazából az sem tetszik, hogy emberek a benzinkúton keresztül előznek, hogy 3 méterrel előbb állhassanak az amúgy álló kocsisorban, dehogy mindeközben egy önjelölt szervdonor még a benzinkúton keresztül előző állampolgárokat is elkezdje előzni, ez a mai nap csúcsa. Ilyenkor egyre jobban erősödik bennem egy érzés, ami egy olyan helyre csábít mint mondjuk Sealand. Ez egy apró légvédelmi platform, valahol a La Manche csatornában, ami kikiáltotta a függetlenségét, és önálló államként működik. A világon sehol sem ismerik el, saját pénzét és útlevelét sehol sem tekintik érvényesnek, de ez őket szemmel láthatóan nem zavarja. Aki mégis túl sokat kellemetlenkedne arra lőnek. Az ilyen helyen nem gond a közlekedés, és tényleg csak azok vannak ott, akik gondolom jól kijönnek egymással. Nincs más, csak a nagy víz és néha pár vadmadár. Ott az élet kellemes, mondhatni, SIRÁLY! :-)