Kamuszag

Minden csoda három napig tart! Ahogy hétvégén kiderült a nevelőszülőségem, az akkor kitörő eufóriát mára inkább csalódottság vette át. Ugyanis megnéztem az oldalt egy kicsit jobban, ahol ezeket az állatkerti örökbefogadásokat intézni lehet. Hát, mit ne mondjak, furcsa egy kicsit. Arról most nem is szólnék, hogy örökbefogadó szülőnek hívják a dolgot, de minden állatnak több lehet ebből. Nem vagyok egy önző típus, de Pemzlikének annyi örökbefogadója van, hogy ha ennyien várnak a fagyisnál, nem állnék be a sorba. Épp ezért elkezdtem nézegetni a többi örökbe fogadható állatot. Megtaláltam Robit az axolotlt. Szegénynek egy szüleje volt csak, ami igen szomorú dolog, ha valaki axolotl. Szerb Antal - Pendragon legendája után lehetetlen nem szeretni őket, Robi amúgy is úgy néz ki a képen, mint az Így neveld a sárkányodat c. rajzfilm főszereplője. Szóval abszolút fotogén. A leírás bő, sőt, még az adományozót is megemlítik. Gondoltam arra, hogy Pemzlike biztos nem haragudna meg egy axolotl féltestvér miatt, de a rend kedvéért nézegettem tovább az állatok listáját. Mit ad Isten, találtam is egy Mexikói axolotlt is, úgy látszik a fajból jó a felhozatal, mert például teve vagy hód egyáltalán nincs és milyen állatkert az, ahol nincsen teve?? Szóval Robi, az axolotl testvére szintén Robi a mexikói axolotl, aki annyira hasonlít Robira, hogy még a fényképük is ugyanaz. Sőt, a leírásuk is, diszkréten kihagyva Robi1 adományozóját, hisz Robi2 elvileg nem lehet Robi1 teljesen. Ha csak nincs valami nemzetközi esetleg EU szabvány az axolotlok elnevezésére, hogy mostantól mindegyiket csak Robinak lehet hívni, kezd kamuszagú lenni az egész dolog. El is ment a kedvem az egésztől.