2015. január 13., kedd

EKAER dolgok

Most, hogy készíthetem az xml interfészt, úgy érzem magam mint egy klimaxos nő. Időnként megkönnyebbülés majd hirtelen, hőhullámként nehézségek szakadnak a nyakamba. Nem mondom, hogy napról napra ne kerülnék minél közelebb a megoldáshoz, de időnként csak a hegyként előttem lévő problémákat látom. Eddig azt hittem, hogy megúszhatjuk a kockázatos anyagok kezelését, de most kiderült, hogy ez csak bizonyos esetekben van így, sőt tulajdonképpen nekem kell megoldani a számítást - amit azt hittem eddig, hogy más fog megoldani. Úgy érzem magam mint az egypúpú teve, aki kapott egy második púpot.

Nincsenek megjegyzések: