Szentendrére mentünk. Tudom nem nagy túra, főleg annak aki szinte szemben lakik a hellyel, hisz légvonalban alig pár kilométer a távolság, de kocsival sem jelent túlságosan nagy kihívást legyőzni a városaink között feszülő végtelennek tűnő teret. Szentendre egy jópofa kisváros, aminek egy része kihasználja a főváros közelségét, a hasonszőrű települések mintájára, illetve az idegenforgalomból kíván megélni. Utóbbi, így télidőben nem nagyon megy. Míg nyáron egy gombostűt nem lehet leejteni, hogy az turistára ne esne, az ilyenkori kínálat jóval kevésbé gazdag, mint majd lesz pár hónap múlva. Azért mindenesetre jó érzékkel legomboltak tőlünk jópár százast parkolás címszó alatt, mert természetesen szinte minden napszakban és a legtöbb helyen a helységnévtáblán belül fizetős a parkolás és nem is olcsó. Míg a nej határozott elképzeléssel érkezett, én és a kölök határozottan ugyan, de elsősorban éhesek voltunk. Természetesen a téli szezonban az elérhető vendéglátóhelyek nagy része zárva van, így a megfelelő hely - ahol nem akarnak jelzálogot terhelni a házadra egy tál levesért - megtalálása kihívást jelenthet. Több kevesebb sikerrel, de sikerült ehető ételhez jutnunk, ezért köszönet illeti a MySoup levesbárt, ahol a nagyon finom csirkeleves maradékát ajándékba kaptuk meg, illetve a Hekkes nevű helyet, ahol nem tudom, hogy az egyedüli vendégeknek kijáró figyelem, vagy a normális üzletmenet részeként - de tartalmas gyorsételként hatalmas hamburgert, illetve wrappet ehettünk, konszolidált áron. Biztosan vissza fogok még egyszer menni, a leves ízét azóta is a számban érzem..
2015. január 19., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése