Rengeteg erőfeszítést tettem azért eddig, hogy megfelelő barátokat, beszélgetőtársakat találjak magamnak. Ez az út - ha valaki ilyesmire adná a fejét, eléggé rögös. Sőt, ha úgy vesszük, akkor merő egy rög az egész, a legtöbb esetben végig sem érdemes menni rajta, csak kár, hogy ez az elején nem látszik. Az emberek rendszerint nem díjazzák ezt, illetve rendszerint félre is értik a szándékot vagy abszolút nem állnak kölcsönösen az ember erőfeszítéseihez. Szóval, úgy ahogy van - tragikus. Pár napja vagy hete azt hiszem eltört bennem valami és nem teszek semmiféle erőfeszítést azért, hogy új barátokat szerezzek magamnak, illetve a régieket megtartsam. Úgy gondolom, hogy itt az idő, amikor más is bizonyíthat. Ez már meg is történt - nem is keresett senki, de legalább az idegeskedés megszűnt. Ugyanaz az érzés - cseberből vederbe..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése