A hús

Testünknek étke. Bár egyesek ezt tagadják, de én mégis vallom - az ember mindenevő. Egyaránt fogyaszt húsokat is, mint zöldséget. Ennek örömére ma spenótot fogok enni a vasárnapi grillezésből megmaradt hússal. Utóbbinak története van. Balatonról hazajövet tudtunk csak bevásárolni szombaton este. Mondtam is a nejnek, hogy túl optimista hozzáállás azt remélni, hogy Siófok mellől 19 óra 40 perckor indulva be tudhatunk vásárolni egy olyan helyen ami este kilenckor zár - de azért nagyot álmodni lehet. A dolog megmaradt az álmok szintjén, ugyanis az üzlet valóban már bezárt mire odaértünk - igaz nem sokkal - de ez a bejutást tekintve tökmindegy. Akár csak a vonat, kicsit lekésni azt sem lehet. Így tehát a remélt bolt helyett az éjjel nappal nyitva lévő Tesco áruházba tértünk be. Tarját és pulykát szerettem volna grillezni, mindkét húsárú csak előrecsomagolt formában létezett csak, a pultban nem volt belőlük. Kiválasztottam három tálca szimpatikus darabot, majd hazatérve elkezdtük a pácolást a másnapi zsúrra. Az első csomagot felbontva kellemetlen meglepetés ért, a tetem már az előrehaladott bomlás jeleit mutatta. Az alsó papírt lehúzva már majdnem zöld volt, erősen és kellemetlenül párolgott. Kukacok csak azért nem voltak rajta, mert szerintem nem volt kulcsuk a dobozhoz. Nosza azon melegében visszavittem a csomagot, és némi kelletlenkedés után visszafizették az árát, igaz annyit sem mondtak, hogy bocsánat. Talán még rosszul is érezhettem volna magam, de mindenért kárpótolt az, amikor az egyik figura véletlenül áthajolt az akkor már nyitott doboz felett. Ezt a reakciót nem fogom elfelejteni - ez többet jelentett mint bármilyen bocsánatkérés. Csak rajzfilmekben látni ilyet - de már tudom, hogy ott honnan szedték..