Valahogy szóba került a mai nap. Egyszer találtunk egy telefont és teljesen természetesnek vettük azt, hogy visszaadjuk a gazdájának. Ilyenkor keres az ember a címjegyzékben valami árulkodót, Aput, Anyut vagy tesókat, akik el tudnak vezetni a gazdához. Még újévkor történt, hogy rátaláltunk az elveszett készülékre, és a tulajdonosa annyira örült, hogy egy üveg pezsgőt is kaptunk ajándékba tőle. Nem akartuk elfogadni, mert épp elég volt látni mennyire örül, illetve belegondolni abba, hogy mi is kerülhetünk hasonló helyzetbe. A kollégám is mondta, hogy ő is talált már kétszer telefont. Említette, hogy kereshetett volna rokonokat a címjegyzékben, de ő ehelyett inkább mind a két esetben eladta a telefont, mondván miért veszítette el a gazdája, jobban kellett volna vigyáznia rá. Ezen teljesen megdöbbentem, nem gondoltam volna ilyen hozzáállásra. Azt hiszem megint tanultam valamit. Ha mást nem, egy kis emberismeretet..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése