A kritikát elég nehéz kezelni. A magam példáján tudom, hogy ha az ember valóban megkérdez másokat és azok valóban el is mondják azt, amire kíváncsi, az eredményt sokszor nehéz kezelni vagy értelmezni. Főleg, ha olyat kapunk válaszul, amilyet nem vártunk. A legtöbb feltett kérdés esetén az emberek egy megadott választípust várnak - többnyire. Igyekeznek ezért úgy feltenni a kérdésük, hogy igazán jól csak egyetérteni lehessen vele - így rosszul esik bárkinek a véleménye, aki ezt nem teszi, hanem vitába száll. Az emberek nem véleményt várnak, nem gondolatokra kíváncsiak, hanem rajongótábort gyűjtenének. Azt várják, hogy támogassuk őket, hogy milyen szépek, milyen okosak és ügyesek vagy mennyire jól is csinálták azt a bizonyos dolgot a másikkal szemben - amit. Észrevettem magamon, hogy én is így működöm. Rosszul esik, ha valaki elmondja azt amit gondol és az nem esik egybe az elvárásaimmal. De hát te kérdezted meg, te majom! - szoktam gondolni ilyenkor és ez igaz. Meg kell becsülni a másik őszinteségét. Ez nehéz dolog! Tanács szintjén persze jól működik, főleg ha másnak adjuk, de a legtöbb ember magára nem alkalmazza. Pedig sokat kell gyakorolni. Mindenesetre én ezen leszek..
2011. március 1., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése