Kritikát kaptam. A gond velem az, hogy túl sokat nyavalygok és ezt senki sem szereti hallgatni. Meglehet, hogy így van. Eddig ugyan nemigen beszéltem magamról más embereknek, mert meglátásom az, hogy a többség azért kérdez, hogy azután magáról beszélhessen, nem pedig azért mert ténylegesen érdekelné is a célszemély. Ilyenkor az a legkevesebb, a lényeg a témák kapcsolódása és a beszélhetnék. Ilyenkor rendszerint jó közönség vagyok, mert kérdezek és hallgatok. Ezek szerint ha hallgatok is, nyavalygósan teszem ezt - szóval nem jól. Azt hiszem meg kell tanulnom vidáman és mosolygósan hallgatni. Még nem tudom, hogy az milyen, de azt hiszem gyakorolni fogok! Ha ügyes leszek azt hiszem elérhetem a harsogva hallgatást, vagy akár a majd megpukkadtam a derűs a hallgatástól állapotot is.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése