Ismerősök

Mindenki kapcsolati hálót épít, mert ez most az aktuális trend. Mintha ez jelentene valamit, az emberek, akár csak a bélyeget, most az ismerősöket kezdték el gyűjteni. Akinek több van, nyilván érdekesebb ember. Tyű és ejha!  Ezen gondolkodtam el épp tegnap, amikor drasztikus lépéssel kihajítottam ismerőseim egy részét azzal a felismeréssel, hogy ezek az embereket, akiket eddig ismerősként tartottam számon, tulajdonképpen nem is ismerem. Sokszor egy szót sem beszéltem velük, kizárólag munkaügyben elérhetőek, egyesek a magánlevélre, üzenetre nem is válaszolnak. Levegőnek néznek, mintha ott sem lennék. Egy szám, egy bélyeg vagyok a bélyeggyűjteményükben, egy színes, vagy épp szürke kis stempli, semmi több. A lehetőség adott arra, hogy az ismerős valóban megismerhető legyen, de mindenki vagy fél ettől, vagy egész egyszerűen ideje nincs rá. Ebből az alkalomból én meg úgy gondolom, hogy én az ismerőseim megismerésére igényt tartok. Hiába no, öregszem.  Ennyi dilim nekem is lehet.