Twitter - avagy a hülyeség ragadós. Ezennel jelentem be a kedves nagyérdeműnek, hogy twittelési tevékenységbe kezdtem. Eddig borzasztóan zavart, hogy egyesek semmitmondó, rövid üzeneteikkel próbálták áttörni az ingerküszöbömet, amik jobbára olyan dolgokkal foglalkoztak, ami másokat maximum a - jééé, tényleg? szintig indítottak meg. De most máshogy lesz. Ha az ember úgy gondolja, hogy ugyan jó irányban ment fel az autópályára, de mégis mindenki szembejön, akkor már csak az egészséges életösztöntől hajtva is inkább beáll a hülyék közé. Lám, így fogok tenni én is - hiszen boldogok a lelki szegények. Ezentúl ki fogom csiripelni a vastagbelem minden apró mozdulatát is, hátha megtalálom azt a célközönséget akit lenyűgöz és izgalommal tölt el a humán perisztaltika. Twitterre fel! Használjuk ki azt a történelem adta lehetőséget, hogy amihez magyarok nagy számban csatlakoztak az eddig még mindig tönkrement.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Jéééé, tényleg?
:D
bocs, ezt nem hagyhattam ki.
Akkor máris nyertem. :-)
Megjegyzés küldése