Jellemző jelenet következik. Tegnap az összes rizsből tejberizst készítettem, mert a hűtő olyan volt mint a Szahara biodiverzitási szempontból. Ma azt evett a nej és a kölök is ebédre. Nekem maradt egy kis maréknyi, amit vacsoránál kívántam bekebelezni kakaóval és lekvárral. A kölök természetesen detektálta a tervet és megkérdezte, miután előkészítettem magamnak az ételt: - Ugye hagysz belőle egy kicsit? Persze - toltam el magamtól a lábast, hogy előtte egyek valamit, ha már ettől nem fogok jóllakni. Hát persze hogy nem. A kis keselyű csak erre várt, magához ragadta a lábost és befalta az egészet, egy morzsát sem hagyva. Azt hiszem megint jól jártam..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése