Minden szintekből áll azt hiszem. A barátság és a megismerés is. Előbbit én a saját elméletem szerint három részre szoktam osztani. Az elsőben, az ismerkedés részében az ember azt keresi, kutatja és örül annak, hogy mennyi hasonlóságot talál a másik jellemében, tevékenységeiben. Ez a tükör szintje - ilyenkor tart a másik elénk tükröt és ilyenkor fedezzük fel benne magunkat. Ez az ismerkedés felszálló ága. A második a fenntartás szintje. Ilyenkor fogadjuk el a partnert olyannak amilyen. Egy kapcsolat olykor sok kompromisszumra épül, de ez egy felvállalható állapot és az a jó, ha egy barátság itt megreked és nem fejlődik tovább a - Harmadik szintre, ami az elutasítás szintje. Ilyenkor folyik bennünk az aktív lebeszélés. A pozitív tulajdonságok keresése helyett a különbségek keresése folyik, a mégis mennyi mindenben más ő, mint én - ez a negatív tükör szint. Sajnos szinte alig fordítható vissza, mert ehhez az a fajta kölcsönösség szükséges, aminek a megléte sosem engedi a dolgokat idáig fejlődni. Ez a szint az elmúlás szintje. Ami idáig jut, az szép csendben, esetleg viharokkal tarkítva, de biztosan kimúlik. Talán így nem is olyan nagy kár érte..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése